A magyar nyelvű Wikipedia szócikke
szerint a xenofóbia görög eredetű kifejezés, a xenos („idegen”) és a phobos
(„félelem”) szavak összetétele, jelentése idegengyűlölet, enyhébb formájában az
idegenekkel szembeni negatív érzelmeket jelenti. Természetesen semmi sem utal
arra, hogy a magyar bíróságok bármilyen ellenérzésekkel viseltetnének külföldi
felekkel szemben. Úgy tűnik azonban, hogy a külföldi jog megítélése már
korántsem ilyen semleges. Valóban próbálnak-e a magyar bíróságok kibújni a
külföldi jog alkalmazásának kötelezettsége alól? És ha igen, miért? És
tehetünk-e bármit azért, hogy ne így legyen?
2014. augusztus 30., szombat
2014. augusztus 2., szombat
A komparatisztika szabaddá tesz (Láthatatlan alkotmány, láthatatlan komparatisztika és a közös európai alkotmányos hagyományok)
Hónapokon belül lejár néhány
alkotmánybíró mandátuma, és ilyenkor törvényszerűen előtérbe kerülnek az
Alkotmánybíróság működésével kapcsolatos, már sokszor körüljárt dilemmák. Ez a
blog eddig nem igazán foglalkozott az Alkotmánybírósággal – nos, eljött az ideje.
Különösen azért, mert az alkotmánybíráskodást és a jogösszehasonlítást
vizsgálva meglepően aktuális és szenzitív problémákba botlunk: legyen-e európai
(is), ami magyar, és egyáltalán az Alkotmánybíróság csak az Alaptörvény mellé
rendszeresített értelmező kéziszótár, vagy annál azért több?
2014. július 2., szerda
Alien vs. Predator – Az objektív szerződéses kárfelelősségi rendszer az új Ptk-ban
Ifjúkorom
egyik meghatározó filmélménye volt az Alien vs. Predator című mélyenszántó
alkotás, ahol két agresszívan terjeszkedő létforma vívta nemes küzdelmét –
sajnos éppen az emberiség rovására. Az új Ptk. szerződési jogi rendelkezései
hasonló harc színteréül szolgálnak: itt a nemzetközi kereskedelmi jog és a
fogyasztói szerződések joga mérkőzik meg egymással, miközben mindketten súlyos
csapásokat mérnek civiljogi hagyományainkra. Úgy tűnik a régi jó polgári jogi
szerződések kihalnak, és helyüket az üzleti, illetve fogyasztói szerződések
veszik át. Ezt a tendenciát erősíti a kontraktuális felelősség új rendszere is.
2014. május 30., péntek
Jogösszehasonlítás luxembourgi módra
Az
EP-választások és az EU Bíróságának devizahitelekkel kapcsolatos döntése egy
rövid időre Magyarországon is felkeltették az érdeklődést az Unió intézményei
irányt. Ezt a hullámot meglovagolva figyelmünket most mi is ide irányítjuk –
egészen pontosan az Európai Unió Bíróságára. Az EU Bíróságának joggyakorlata
maga a Kánaán egy összehasonlító jogász számára. Molière úrhatnám polgárához
hasonlóan ugyanis, aki negyven éven át beszélt prózában anélkül, hogy tudott
volna róla, a Bíróság is folyamatosan műveli a komparatisztikát – még akkor is,
ha éppen nem áll szándékában…
2014. április 23., szerda
Szeged híres város, Taipei-jal határos
Ki hinné, hogy
Magyarországot és Tajvant mennyi minden köti össze… Például az, hogy a
blogszerző jelenleg éppen Tajvanon tölti napjait. Emellett az is, hogy Tajvanon
még mindig a Kínai Köztársaság Polgári Törvénykönyve van hatályban, amit
1929-ben fogadtak el, és 1929-30-ban szakaszosan léptettek hatályba – vagyis
éppen 30 évvel az első magyar Ptk. elfogadása és 85 évvel a második magyar Ptk.
hatályba lépése előtt. A mostani blogbejegyzés arról szól, hogyan látja egy
komparatista a Kínai Köztársaság Polgári Törvénykönyvének születését. És az is
kiderül belőle, hogy a BGB első standard angol fordítását egy kínai jogász
készítette…
2014. március 27., csütörtök
Az összehasonlító jogász mint jós
Március 15-én hatályba lépett az új Polgári
Törvénykönyvünk (Ptk.), és ez alighanem még éveken keresztül folyamatos témát
szolgáltat majd elméleti és gyakorló jogászoknak egyaránt. A nevesebb jogi
kiadók is sorra jelentették meg kommentárjaikat még jóval azelőtt, hogy az új
Ptk. bármilyen alkalmazására sor került volna. A várható ítélkezési gyakorlat
jó közelítéssel megállapítható, ha az új Ptk. a korábbi szabályozást veszi át,
vagy a korábban kialakult bírói gyakorlatot kodifikálja. De hova forduljon iránymutatásért
a jogkereső közönség, ha az új Ptk. valóban újít? Természetesen a
jogösszehasonlításhoz!
2014. március 1., szombat
A jóerkölcs kiveszett?
Hagyományos generációs vita tárgya, hogy
vajon kiveszett-e a jóerkölcs a társadalomból. Az idősebbek szerint
egyértelműen ez a helyzet. A fiatalabbak inkább azt gondolják, hogy az
erkölcsök legfeljebb változnak, de nem tűnnek el. Jogi szempontból a dilemma
az, hogy a „jóerkölcsbe ütköző szerződések” koncepciójának mint semmisségi
oknak van-e jövője a modern jogrendszerekben. Az összehasonlító jogász számára
pedig az a kérdés, hogy itt segíthet-e a komparatisztika, és mégis hogyan,
hogyha nem…
2014. január 27., hétfő
Minden változik, a lényeg nem?
„Minden változik, a lényeg nem” – így foglalta össze az Animal Cannibals
a pacta sunt servanda elv lényegét:
vagyis változhatnak a felek, változhatnak a körülmények, de a szerződéses
szolgáltatást a kötelezettnek teljesítenie kell. Sajnos a clausula rebus sic stantibus hasonlóan tömör megfogalmazása
könnyűzenei előadó részéről még várat magára, és ennek az űrnek a betöltésére
egy blogbejegyzés persze nem vállalkozhat. Arra viszont igen, hogy a
devizahitelekről szóló jogegységi határozat indokolásának III/7. pontjával
kapcsolatos hiányérzeten enyhítsen – méghozzá a jogösszehasonlítás eszközéhez
nyúlva.
2013. december 27., péntek
A jogösszehasonlítás a politika ítélőszéke előtt
A politika mindig is kommentálta és mindig is kommentálni fogja a
közérdeklődésre számot tartó bírósági döntéseket. Akinek lettek volna illúziói
ezzel kapcsolatban, elég, ha a Rezesova-ügyre, az ároktői bandára vagy a
devizahitelekkel kapcsolatos kúriai állásfoglalásra gondol vissza – csak az
elmúlt hetek eseményeiből szemezgetve. Néhanapján azonban a politikusok már
nemcsak az eljárás végeredménye, hanem a bíróságok által alkalmazott jogértelmezési
módszerek kapcsán is szükségét érzik a megszólalásnak. És mind közül
leggyakoribb céltáblájuk természetesen az összehasonlító módszer. A szakmai
blog határait feszegető bejegyzés arról, hogy nem a cél szentesíti a módszert,
hanem a módszer minősíti a célt.
2013. november 30., szombat
Ez a blog vajon mi?
Idegen tollakkal ékeskedni nem szerencsés. Heltai Gáspár fabulájából tudjuk, hogy aki így tesz, az előbb-utóbb mind az idegen, mind a saját tollait elveszíti, és "ekképpen két közbe mezítelen marada." Vajon valaki, aki a hazai jog alkalmazása során külföldi megoldásokra is tekintettel van, szintén idegen tollakkal ékeskedik? Blogindító bejegyzés műhibákról, lusta ügyvédekről és a bírák nemzetközi közösségéről.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)